Mese és a horgolás

Jankával eddig a játék időnk legnagyobb részében könyvet néztünk, állatokkal játszottunk, kockákat rakosgattunk. Mindig megvan az aktuális kedvenc, és azt hetekig nem tudja megunni. De legalább jól elven vele. Eddig nem is nézett mesét, egyáltalán nem érdekelte. Anyukámnál szerette bekapcsolni a tévét, de általában csak ment, és szinte oda se nézett. Pár hete viszont nagy változás történt, leült, és képes végignézni egy rajzfilmet.

Mostmár oda jutottunk, hogy kapott pár DVD-t, és délelőttönként azt szokta nézni. Nagyon élvezi. Ül a kis székén, vagy az ölemben, és nézi, nagyokat nevet közben, és mutogatja, hogy mi fog következni, mert már tudja őket kívülről. Hiába van új mese, ő csak azt a párat szeretni, amit már ismer. Kedvence a Fifi, a Vipó és a Lolka-Bolka. Szerencse, hogy ezek nekem is tetszenek, mert kedves, normális rajzfilmek. Az egy gondom, hogy már mindet tudom kívülről, oda se kell néznem. De, hát ez van. :)

Amiért még szeretem a mesenézős programot, hogy tudok közben horgolni. Így mostanában sokkal többet horgolok, mint varrok. Ez az egyik előnye a horgolásnak. A másik, hogy csöndes, és akkor is tudok vele haladni, mikor már a varrógépet nem szivesen indítanám el. Sajnos még elég lassan haladok, de ha elkészül végre valami, majd mutatom.

Janka már kezeli a számítógépet is, legalábbis a billentyűket nyomkodni nagyon szereti. :)