Janka, a fotós

Na, ezt meg kell mutatnom. Ma nagyon meglepődtem, mikor ezeket a képeket készítette. Eddig is fotózott, mert azt nagyon szeret. De csak úgy össze-vissza nyomkodta, legtöbbször a föld volt a képeken, vagy néha valami részlet. Erre ma teljesen egyértelműen kinézte mi legyen a képen, pontosította, és rezzenéstelen kézzel megnyomta a gombot.
Lehet, hogy ez másnak nem olyan nagy dolog, de nekem az. :)

A képeken természetesen állatok vannak. Elsőként a Buksi, a nagy kedvenc.

Az újabb kedvencek, a békák a Dunán.

Itt pedig az én képem a békavadászról (ami közel nem lett olyan jó). :)

Tavaszi virágok és tavaszi sapka

Több blogon gyönyörű virág fotókat láttam, és gondoltam készítek én is pár képet, ha nem is lesznek annyira profik. Nehogy szegény blogom szomorkodjon, hogy nem lehet vidám és tavaszias. Csak vadvirágok lettek, amik itt a környéken fellelhetőek.

Itt pedig Janka tavaszi sapkája. Gyönyörű, színes pamutfonalból készült, Bolyet-Timi tavasz tündéri sapijának leírása alapján. Itt is nagyon köszönöm Neki, és a sok segítséget is, amivel segített az elakadásaimnál. Ha nem is lett egészen olyan szép, mint az övé, nekünk azért nagyon tetszik. :)

Még egy kép, a kutya sétáltatóról, ahol sokszor inkább a kutya sétáltat. :)

Cipzár 2

Végre sikerült a cipzár varrás. Közel sem olyan nehéz, mint ahogy először gondoltam, sőt. :) Bár a szütyű kicsit kicsi lett, leginkább apró tartónak való, de most nem is ez a lényeg.

Ma nagyon sok eddig még számomra ismeretlen blogra találtam rá. Csomó érdekes és jó dolgot olvastam. :) Az jutott eszembe ezekről, hogy volt több olyan is, ami kb. egy időben indult, hasonló jó dolgok találhatóak rajtuk - mégis az egyiket rengetegen olvassák, a másikat meg alig valaki. Mi lehet az oka? (Van egy pár ötletem, de igazán nem tudom.)

Most jöttem rá, hogy szeretem a fotókat. Persze főleg azokat, amik valami miatt különlegesek. De gondolom ezzel majdnem mindenki így van. Ilyen pl. : http://hnikaa.blogspot.com/, http://nikaaland.blogspot.com/ , http://enikolori.blogspot.com/.

Mostanában meg már ott tartok, hogy rongy állatokkal álmodom. Pedig még nem is nagyon varrtam ilyeneket, csak majd talán szeretnék. Elég gáz, hogy már alvás közben se hagynak békén. Lehet, hogy meg kellene próbálkoznom a varrásukkal, csak még nem is tudok róla? :)

Pöttyök, körök, karikák

Ahogy az előző bejegyzésől látszott is (és többen írtátok is :) ), megszerettem a pöttyöket. Eddig nem tetszettek, most meg valahogy egyre jobban. Ez is, és a Minimax reklámja közti körös-körök adták az ötletet a legújabb táskámhoz. A végeredmény jobban tetszik ,mint gondoltam volna. A béléssel együtt meg különösen. Ez már az új anyagból van. Annyira jól mutat ez a zöld pöttyös a feketével (sajnos a kép nem adja vissza igazán), hogy muszáj valami mást is kitalálni vele, mint csak bélést. Na, majd igyekszem. Felteszem Meskára, mert már nagyon kiürült a boltom, ráfér egy kis frissítés. De most még azt sem bánom, ha nem veszik meg, akkor marad nálam :).

Itt pedig csak 2 kép, a tegnap délutáni sétánkon készült. Az alsón mi is rajta vagyunk :), csak kicsit messziről.

Pitypang

Nagyon szeretem a pitypangot, számomra valahogy olyan különleges. A napokban sikerült róla pár jó képet készítenem (nekem legalábbis tetszenek).

Ami még eszembe jut a pitypangról, egy kedves gyerekvers, amivel annak idején még versmondó verset is nyertem :).

Gazdag Erzsi: Őszi búcsúzás

Int a pitypang-bóbita,
s más vidékre száll.

Liba nézi, s bámulva

fél lábára áll.

"Hova, hova, bóbita?"

"Itt van már az ősz.

El kell mennem,

elkergete goromba csősz.

Isten veled, kis patak!

Beteg sárga rét!

Libák, lepkék, bogarak,

száraz margarét!"

"Isten veled, bóbita!"-

szól a lúd sután,

s bánatosan pislog a

bóbita után.