2010. augusztus 31., kedd

Titok párna

Egy kis szörny féle párnát varrtam. Most épp ez jutott eszembe, és félretéve mindent (azt is, ami fontosabb lett volna) nekiálltam. Sokszor azon kapom magam, hogy fiús dolgokon gondolkozom, nehogy nekik valót egyáltalán ne készítsek. Így a végén sokszor több fiús dolog készül, mint lányos. :)

Kisebb méretű, 22x20 cm, hogy jobban lehessen ölelgetni, cipelni. Nagy szájat kaptt, ami zsebként funkcionál. Innen is a neve, mert a zsebben nagyon jól tudja őrizni a gyerekek kincseit, titkait. :)) Pamutvászonból készült, vatelinnel tömtem, szeme, foga filc.
És íme ő, munka -azaz titok megőrzés- közben:

Meskán már keresi hű barátját. Remélem hamarosan meg is találja, hogy ne szoimorkodjon itt. :( :)

2010. augusztus 29., vasárnap

Ajándékok, csak úgy :) - megint

Már egy ideje adós vagyok ezzel a bejegyzéssel. Vagyis, hogy milyen csoda ajándékokat kaptam mostanában. Megköszönni persze már köszöntem, rögtön, nagy örömömben és meglepetésemben, de itt még nem mutattam őket.

Először is, Krisztától kaptam, vagyis kaptunk gyönyörű horgolt ékszereket, Jankával együtt. :) A horgo-blogos nyereményekkel együtt érkeztek, amiket tovább kellett küldenem, így nem is sejtettem, hogy nekünk is van meglepi a csomagban. Én kaptam egy olyan különleges szettet, mint a nyertesek, csak rózsaszínben, Janka meg ugyanolyan színű csatot és nyakláncot. Persze ő is irtóra örült, rögtön fel is akarta próbálni, és ment mindenkinek mutogatni. :) Itt is nagyon köszönöm, Kriszta.




Karinától is kaptam ajándékokat, igazi kincseket. Ami még különleges bennük, hogy személyesen adta át, mikor itt nyaraltak pár napot Baján. Nagyon örültem a találkozásnak. :) Izgultam, mint ilyenkor mindig, és a kezdeti zavarom elmúltával jó volt beszélgetni, főleg, hogy a Sugó parton találkoztunk. Megismerhettem az egész családját is, ennek is nagyon örültem. Janka és Doma pedig nagyon jóban lettek, olyna kis viccesek ésaranyosak voltak. Karina pedig ugyanolyan aranyos és kedves, mint gondoltam, ha nem még kedvesebb. És jó volt őket látni családként is, igazán olyan szeretetteljes, mint a múltkori családi képeiken.

Ó, és megnézhettem a kendőt is, ami nemrég készült el. Képen is szép, és tetszett, de élőben. Sokkal finomabb, puhább, gyönyörű egyenletes.

(a képet Karinától kölcsönöztem, mert nagyon tetszett)

Az ajándékok pedig: anyagok, fonalak, szalagok, és pont hozzám illő karkötő, ami azért is különleges, mert cserélgetni lehet benne a különböző szalagokat. Még csak tervezgetem, hogy mik is készüljenek belőlük, de öröm lesz velük dolgozni, az biztos. Nagyon köszönöm itt is.





Én csak a horgo-blogos ajándékokat adtam át, de azért készültem egy kis ajándékal, ami sajnos kicsit késve készült el, így majd csak akkor mutatom, ha Karina már megkapta.


Még egy nagy meglepetésben volt részem a héten. Mikor a postás csengetett, csak néztem rá értetlenül, hogy csomag nekem.? Nem is vártam semmit, és mégis kaptam. :) Piszke lepett meg egy gyönyörűséges és különleges fonallal. Pont az én színeim, különleges átmenetel, puhán és illatosan. Köszönetként a horgo-blogos játékért és a blogos dolgokért, mert tetszik neki, és ennek külön örülök. Már tervezgetem, hogy mi készüljön belőle. Nagyon köszönöm neked is.


2010. augusztus 27., péntek

Játék!

Játék nálam, itt, mert igazán van mit ünnepelni. :)


A blogom már 1 éves, sőt, már el is múlt pár nappal.
A rendszeres olvasóim száma jóval túlhaladta a 100-at.
A számlálóm áthaladta a 10000-et.

Hú alig hiszem el. Mindezt nagyon köszönöm nektek is, köszönöm, hogy olvastok, hogy kíváncsiak vagytok rám, a dolgaimra, hogy hozzászólásaitokkal megerősítetek- és segítetek továbbfejlődni.

Így a sok ünnepelnivalóra tekintettel, két ajándékra is lehet pályázni.

Az egyik egy táska :
jó erős, natúr színű vászonból készült, bélése az egyik kedvenc anyagomból, a törökmintásból készült. Cipzárral záródik, és egy cipzáros belső zsebe van. (Ez az első cipzáros záródású táskám, így hát nem tökéletes, de rendesen működik.) Az elejét pillangó díszíti. Állítható pántot kapott.


A másik pedig egy kiscipő:
ez nem egy konkrét pipő, hanem aki megnyeri, az ő kívánsága szerinti méretben és színben készítem el



Mind a két ajándékért lehet jelentkezni, hagyni kell itt egy hozzászólát, és odaírni azt is, táskáét, cipőért, vagy mindkettőért harcba szálltok. Egy plusz kérés azokhoz, akik a cipőért is indulnak - légyszi írjátok oda, hogyha nyernétek, kb. milyen méretű és színű/mintájú cipőnek örülnétek.
A játék felhívást aki gondolja, tegye ki az oldalsávjába, hogy más is idetalálhasson. De nem feltétele a játéknak.
Határidő: szept. 14. kedd
Szeretettel várok mindenkit!



2010. augusztus 26., csütörtök

Vegyes

Időközben készül ám ez-az, csak a dokumentálással vagyok elmaradva. Az időhiány mellett hátráltató tényező, hogy a férjem gépe bemondta az unalmast, és egy darabig szabadságra ment. Így most a kevés idő fele marad csak nekem, de hát ez van.

Elkészültem Janka nadrágjával is. Egész jó lett, bár férjem szerint túl buggyos a dereka. Hát, ha így is van, azért hordható, és Jankának tetszik. Csak még nem hordta, hiszen ebben a melegben nincs szükség hosszú nadrágra. (Próbára már rávettem, de sose várta meg, hogy odaérjek a fényképezővel.) Az anyag nagyon tetszett, de csak kicsi volt belőle. Talán még egy kiscipő kijön belőle.
Ez pedig egy újabb kislány táska, pillangóval. Fellelkesedtem ezen a téren, mert Janka állandóan telepakolja az övét, és mindenhova hozza. Hátha másnak is megtetszik majd. (A képek szörnyűek, de sehogy sem sikerülnek. Szinte semmi se lesz jó, már nincs is kedvem vacakolni vele.)



A mai napunk viszont csodálatos volt. Jankával egész nap kint voltunk a Sugón, és kis halakat figyeltünk, és láttunk vizisiklótkat is. Ragyogó kék volt az ég, és tűzött a nap, és csak mi ketten voltunk a nagy csöndben. Lábat áztattunk, és csak néztük a vizet. Alig tudtam rábeszélni, hogy haza kell menni, mert már nagyon késő van. :) Ezek a különleges pillanatok közé tartoznak, és azok közé, amik azt mondják, hogy ezért már minden megérte. (Valahogy így szeretném magam érezni, mielőtt egyszer majd meghalok.)

2010. augusztus 23., hétfő

Nem kell már a pelus :)))

Csak egy gyors bejegyzés, hogy megosszam az örömöm. Janka végra már szobatiszta lett, teljesen. Kb. 2 hete, a sok küszködés után, egyik napról a másikra csak bilibe megy minden, és már alváshoz se kell neki pelus. Még éjjel sem!! :)
Hú, nagyon örülök, és büszke is vagyok rá, mármint Jankára.

2010. augusztus 17., kedd

Újabb nadrág

... most rövidben. :) Múltkor úgy felbátorodtam a nadrágom sikerén, hogy nekiláttam egy újabbnak.

Csak akadt egy kis bibi. Az előző anyagának a felével számoltam, ami valahogy sehogysem stimmelt, mire szabásra került a sor. :)))) Nem tudom, hogy én lettem volna ennyire figyelmetlen, vagy összement volna a mosásban, de végül alakítanom kellett a szabásmintán. Gondoltam majd kiderül, legfeljebb készül belőle valami apróbb darab, ha nadrág nem is. És mégis, nadrág lett belőle, és szerintem nem is rossz. :) Ez egészen hihetetlen. Főleg, hogy meg voltam győződve, hogy nadrágot, na azt én soha.

Jó lenge, vékony kockás pamutból készült (azt hiszem ing anyag), de mégsem látszik át. Remek, mert térdig ér, mégsem melegít. Pont ilyenre volt szükségem.
- a kész nadrág:


- próba:


- végső tesztelés (bevált) :) - Jankával a Duna parton




Jankának is készül egy nadrág, csak még kicsit várat magára. Ha kész lesz, mutatom. Azt hiszem kezdek belejönni.

2010. augusztus 11., szerda

Babacipők

Gyorsan beszámolok róluk, ha már ígértem az előző bejegyzés végén. :)

Szóval idő közben készült még pár pici cipő, de mivel a szíbásmintákat én terveztem, és csak az eddigi 2-3 elkészült darab volt segítségemre, nem voltam biztos benne, hogy jók is lesznek. Először túl szűkek voltak, utána túl szélesek, túl ... . Több próbálgatás után alakultak ki, de csak akkor nyugodtam meg, hogy megfelelő méretűek minden tekintetben, mikor felpróbáltam őket babákra is. Így hát fogtam kb. 4 méretet, és elmentünk Jankával a tanácsadóba "próba babákat" keresni. Kicsit cikinek éreztem először, de az anyukák és szerencsére a babák is nagyon készségesek és kedvesek voltak, és még tetszett is nekik. Volt, aki már kérdezte, hogy rendelhet majd. Na, kíváncsi vagyok, lesz-e belőle valami (vagy megint nagyobb a füstje, mint a lángja).

Tehát akkor ez eddig készültek, amik a bababörzére is velünk jöttek. A képek sajnos nem a legjobbak, élőben szebbek, de azért talán a lényeg látszik.
Lányoknak, természetesen :):
- romantikus rózsás, igazi lányos, szalaggal és masnival
- újra előkerült a színes karikás anyag, és ez a cipő lila bélést kapott, farkasfog díszítésel (talán ez az aktuális kedvencem)
- ugyanaz a lilás anyag, amiből Jankáé is készült, csak lila farkasfog masnit kapott (először kicsit fura volt, de aztán megszerettem, olyan kis bohókás szerintem)
- apró virágos kék anyag, kis horgolt virággal (hasonló már volt, csak más színben)
Azért persze a fiúkra is gondoltam:
- újabb focis, csak máik anyaggal
- autós, ami a vélemények alapján felismerhető, de kicsit vakondmobilnak tűnik nekem. :) Na, lesz ez még jobb is

Ó, és elfelejtettem, hogy egész picitől 15 cm talphosszig készültek eddig, de még várható folytatás.

Bababörze - élménybeszámoló

Már régen készültem rá, hogy majd egyszer megyek, de valahogy sehogy sem jött össze.Most meg teljesen azt gondoltam, hogy a rá következő héten lesz a börze, és van még csomó időm. Erre anyukám szombaton reggel újságolja, hogy találkozott a börze szervezőjével (akit jól ismerünk), és kérdezte megyek-e vasárnap, mert nem szóltam, de akkor tesz nekem félre asztalt.
Ó, hát kicsit ledöbbentem, de akkor már nem volt visszaút. Ha menni kell, hát menni kell. Így az egy hét helyett volt 1 napom. Persze előtte nap meg nem is voltunk itthon, így fáradt is voltam, meg szétesett, de mindenki nagyon aranyos volt, és a segítségemre volt itthon. :)

Az előzmények az élmény mellett azért is fontosak, mert hát a standom kinézete úgy elment, de semmi extra, nem is elég jól látható, de idő híján örültem, hogy ennyire futotta. Utólag visszanézve a képeket vasárnap úgy néztem ki, mint egy táskás szemű zombi. Elég gáz. Még jó, hogy akkor ez nem tűnt fel.

A piacon van mindig a bababörze, mert ott csak szerdán és szombaton van nyüzsgés, amúgy teljesen üres. Fél asztalt kaptunk, ami bőven elégnek is bizonyult. Jöttek velem a táskák, hajpántok, hajgumik és csatok, cumiláncok és persze a babacipők. Na és persze az egész család, amiért nagyon hálás voltam, és örültem nekik.
Janka már jó korán felkelt, mintha érezte volna, hogy korán el akarok menni. Így mégsem maradt apával, ahogy eredetileg terveztük, otthon nem maradt volna semmi szín alatt. Jött velem rögtön reggel. :) Nem volt vele semmi gond, egészen fél 12-ig egy szó nélkül elvolt.

Hát, vásárlók tekintetében elég gyér volt az egész, sőt még nézelődő is alig volt. Aki jött, annak a többsége is a két sor között halad, és csak úgy csinált, mintha nézelődne. Aki mégis odajött, és kérdezett valamit, az is azt hiszem a bababörzén túlnyomórészben megtalálható használt ruhák árához kalkulált mindent, és elvárta volna, hogy én is pár száz forintért adjak mindent. :( Szóval megállapítottam, hogy a börzén szinte senki nem az egyedi dolgokat keresi, hanem a nagyon olcsó használtakat. Ez is egy tanulság.

Azért szerencsére nem volt teljesen eredménytelen napunk, elkelt pár dolog, de mind régi ismerősökhöz vándorolt. Örültem, hogy így leggalább velük találkoztunk, és örömet szereztem a dolgaimmal.
Készült gyorsan pár új cipő is, ezek kicsit láthatóak is, de őket majd mutatom külön is, csak itt már túl sok lett volna.

2010. augusztus 10., kedd

Itt vagyok...

... ragyogok. :) Tudtam, hogy már régen jelentkeztem, de nem gondoltam, hogy ennyire. Pedig nagyon sok minden történt ám.

A hallgatás fő oka, hogy még mindig a nyaraló rendbehozatala folyik, így én is festek, mélyalapozok, füvetnyírok, meg ilyenek. Kicsit fárasztó, de csak mert nem vagyok hozzászokva. Igazi puding vagyok, de azért élvezem is, és legalább jó levegőn vagyunk. Ennek eredményeként szinte minden este Jankával együtt alszom el. :)

Pénteken viszont kirándultunk és barátokat látogattunk. Nagyon jó volt, és szerencsére a nagy vihrokat is épp elkerültük. Na jó, egy kicsiben azért részünk volt, ami elég félelmetes volt így is. Bár amúgy is kissé félek a villámlástól és dörgéstől, ha gyerekes dolog is.
Itt Janka egy kutyával, a kávézó előtt, ahol útközben megálltunk. Hát, tényleg odavan a kutyákért, és azok is érte. :)
Mi hárman.

Barátainkkal.

Pár itthoni sétálós kép. :)



Ó, és képzeljétek, vasárnap voltunk az itteni bababörzén. Na, de ennek inkább szánok egy külön bejegyzést.