Tombola

...vagyis inkább tombolának valók, amik a Nemzetközi Babahordoó Hét keretein belül megrendezett programon lesz kisorsolva a mamik között Tatán, Veszprémben és Kaposváron. Aki ott lesz, akár meg is nyerheti őket, vagy egy-egy kedvezmény utalványt. :)

Jutalomfalat tartó

Leges-legkedvesebb és egyetlen unokatesóm kutyaiskolába jár Haver nevű kutyájával, egy csupa izom és nagyon lelkes boxerral. Az első szint vizsgát már sikeresen letették, nemsokára jön a második is. :) A tanítás fontos kelléke a jutalomfalat, aminek mindig kéznél kell lennie. Volt is jutalomfalat tartójuk, de elég kicsi, és szűk.

Így jöttem én a képbe, aki ugye tud varrni, és nekik bármit, bármikor nagyon szívesen készítek. A feladat egy nagy méretű jutalomfalat tartó volt. Sikerült is kiviteleznem, és tetszett is nekik.

Kívül erős, fekete munkaruhavászon, türkizkék gépi hímzéssel rajta egy csont és a két kezdőbetű P(eti) és H(aver). Bélése kék  kockás pamutvászon, vastag vatelinre steppelve, hogy jó tartása legyen. Türkiz összehúzót kapott. Hátulján van egy bújtató, így övre is fel lehet tenni, de ez esetben egy nagy karabínert kapott (ami még a képen nincs rajta), hogy bármilyen nadrágra fel lehessen tenni.
Remélem jó hasznát veszik, és szerencsét hoz nekik. :) Bár tudom, hogy a sikeres vizsga csak rajtuk múlik.

Villa is...

...jár a kanál mellé. Mutatom is, ahogy ígértem. Lehetett volna jobb is, de Janka rögtön felismerte a kutyát is, a csontot is, és nagyon tetszett neki. Ez volt a lényeg, úgyhogy nagyon megérte a munkát. :)

Janka, a fotós

Na, ezt meg kell mutatnom. Ma nagyon meglepődtem, mikor ezeket a képeket készítette. Eddig is fotózott, mert azt nagyon szeret. De csak úgy össze-vissza nyomkodta, legtöbbször a föld volt a képeken, vagy néha valami részlet. Erre ma teljesen egyértelműen kinézte mi legyen a képen, pontosította, és rezzenéstelen kézzel megnyomta a gombot.
Lehet, hogy ez másnak nem olyan nagy dolog, de nekem az. :)

A képeken természetesen állatok vannak. Elsőként a Buksi, a nagy kedvenc.

Az újabb kedvencek, a békák a Dunán.

Itt pedig az én képem a békavadászról (ami közel nem lett olyan jó). :)

Zsák báboknak

Egy nagyon aranyos kisfiúnak készült. Anyukája megadta, hogy milyen színek legyenek benne, meg hogy a kutyákat nagyon szereti, és hogy tornazsák fazonú legyen. A többi rám volt bízva.
Na, hát se ilyen fazont, se ilyen mintás-rátétes dolgot még nem készítettem, így örültem a feladatnak, és persze a bizalomnak. Végül egy kis képféle kerekedett ki belőle. A kutyus újrahasznosított, és jó puha szőrös. A többi az saját.

Örültem, mert sikere lett, és ma már bábokat tartanak benne. :)

Cipőcskék mostanában

Ó, most nézem, hogy már nagyon rég nem írtam ide. Pedig teljes gőzzel dolgozok, csak rendeléseket gyártok, amik majdnem mindig olyanok, mint amik már voltak. Ami meg jdonság, az meg meglepi és még nem mutathatom. Így hát azt gondoltam, a mostanában készült cipők megérdemelnek egy bejegyzést, ha már volt is hasonló. :)

Mindegyiken van azért valami apróság, mai különbözik az előzőektől. Ez pedig az eddig készített legkisebb békás mamuszom, egy 4 hónapos kisfiúé lett. Hát, eléggé meg kellett küzdenem vele, de megérte.

Újabb övtáska

A legutóbb új gazdára talált övtáskáimról is olyan kedves visszajelzés érkezett, hogy rögtön kedvet kaptam egy újabbhoz. :) Már úgyis rég kiszabtam, most végre teljesen elkészült.

Terrakotta színű kord kívül, belül pedig az a saját festésű keki molinó, amit már régebben mutattam. A díszítésre rengeteg ötletem volt, de egyik sem volt az igazi, még meg nem láttam ezt a szőrös kutyust és baba nadrágon - így rögtön új életre is kelt.

Kutyás 2.

Ez a kutyás cipő kérésre készült, a sógornőm sógornőjének a kisfiának. :) Az ő kérésük volt, hogy kordból legyen, és sötétebb barna monoklit és füleket kapjon. Izgultam, hogy ilyet képzeltek-e el, de szerencsére nagyon tetszett nekik. :))

A vicces az, hogy mindig tudtam, hogy a fiúknak nagyobb lába van, de hajlamois vagyok elfelejteni, hogy sokkal nagyobb, mint a lányoknak. Ez a kutya mamusz egy számmal nagyobb, mint ami Jankának készült, pedig a kisfiú jóval fiatalabb nála.

Az első amigurumim

Már rég terveztem egy hasonlót, de túl nagy kihívásnak tűnt, úgyhogy csak halogattam. Szerencsére jött a horgo-blogos amigurumi készítő verseny, és gondoltam akkor már nevezek én is, lesz ami lesz (főleg hála a sok kedves buzdításnak).

Mackónak indult, de idő közben kutya lett belőle, hiszen itthon a kutya a nagy kedvenc, hát nem is értem, hogy is gondolhatam másra. :) Megszenvedtem vele rendesen. Pont a határidő vége előtt lettem kész, éjjel fél 12-kor. Azért is készült róla olyan pocsék kép. Csak bedugtam a lámpa alá, legalább vlami látszon belőle.
Hú, nagy meglepetésemre volt, akinek ez tetszett a legjobban, pedig egy szavazattal se számoltam. Így nagyon örültem neki. :)) Annak meg még jobban, hogy Jankánál nagy kedvenc lett. Eddig még egy általam készített játéknak se volt ekkora sikere. Ó, és magától ráismert, hogy kutya. Azóta kölcsönkérte Buksi pórázát, és megpórázolva hurcolja mindenhova, meg ki is köti. Már végigvonszolta itthon, fűben, sárban, mindenhol. Annyit rendezgette, hogy a teste egészen megnyúlt, így kicsit egy pocakos virslire emlékeztet. De sebaj, a lényeg, hogy szereti.

Karináék szerint Zsebibabára emlékeztet a Micimackóból. Hm, ez még nem jutott eszembe, de határozottan van benne valami. A lényeg, hogy még nekik is tetszett. Köszi. :) 

Va-va mamuszra költözött

...avagy Janka újabb kiscipője. Ezernyi dolgom és varrnivalóm mellett nem tudtam nem teljesíteni a kérést, ami napokog a fülembe duruzsolt. Így született meg ez a kutyás mamusz, hogy végre Jankám boldogsága is teljes lehessen, hiszen nála a kutya a minden.

Először rátétmintában gondolkodtam, rózsaszín kockás anyagra. Talán valamivel lányosabb lett volna. De a katica ötletéről beugrott valami hasonló, ami addig-addig alakult, még ez lett belőle. A kutya pofájával többet pepecseltem, mint magával az egésszel. Főleg a füleivel - hegyes, lógós, lehajló, egyenes, saját anyaga, filc, fönt, lent... Utolsó pillanatban jött a végső ötlet, amit a talpa maradéka adott. Így kapott hosszú, mégis lelógó, lebegő puha bőr füleket. :)

A mamusz kívül pamut, belül molinó, talpa hasítottbőr, szemei és orra filc.

 Szerencsére elnyerte kis gazdája tetszését, és rögtön fel is vette. Meg volt elégedve a munkámmal. :) Nekem nem is kell ennél nagyobb dícséret.

A további állatsereg már alakulóban, és alig várják, hogy megmutathassák magukat. (Főleg az egyik türelmetlen, aki Melindáékhoz készül :). )

Kutyás kistáska

Elkészült a kutyás kistáska, amit Janka kért a szives helyett. :) Lányosra szerettem volna, a kutya mellett is. Ez lett belőle. A kis megrendelőmnek tetszett, aminek nagyon örültem, és még a kutyát is rögtön felismerte.

Kívül világoskék alapon lila-sárga-rózsaszín-fehér pöttyös, belül rózsaszín pamut. A kutya műbőrből készült. Valahogy így igazibb, és különlegesebb. Először szemet és szájat is terveztem neki, de mégis így maradt.

Végre itt is rátaláltam egy méteráru boltban puplinra és molinóra. Még nem tudom mi készül belőlük, de nagyon tetszenek.

Elhatároztam, hogy megpróbálok gyerekjátékokat készíteni. Annyira szeretnék valami gyerekeknek való állatkát varrni, ami tetszik nekik. Így született meg az első kutyám. Kicsit fura figura, de direkt ilyen, hogy viccesebb legyen. Mit szóltok hozzá? Persze még átdolgozásra szorul, ez még csak tesztpéldány. :)

Barna kordbársonyból készült, mozgatható a farka és a füle. A szeme és az orra filcből van. Ami tetszik, hogy sikerült orrlukat csinálnom neki, ami majdnem olyan, mint egy igazi kutyáé. Méretét tekintve pont ráfér egy A/4-es lapra.

Jankával ma először szánkóztunk. Irtó vicces volt. Nem gondoltam volna, de nagyon fél a hótól, nem is akar egy lépést se tenni benne. :) De a szánkózás nagyon tetszett neki (persze a kezdeti meglepődés és "mi ez most, mit csináltok velem" arckifejezés után). Én is nagyon élveztem, mert volt, hogy húztak Jankával engem is.