Hm, hm

Most vettem csak észre, hogy már több mint egy hete nem is jelentkeztem. Hogy szalad az idő.
minden rendben van, csak most is több dologba fogtam bele egyszerre, és így nincs nagyon mutatnivalóm. Ami meg végra kész van, arról meg olyan rossz kép készült fény hiányában, hogy inkább kitöröltem. Na, de talán majd holnap.

Kicsit más: Amin magam is meglepődtem, hogy elhatároztam, beszerzek egy gumicsizmát. Mindig szörnyűnek gondoltam, és elképzelhetetlennek, hogy valaha is ilyet hordjak. Erre itt van. Ez a sok eső hatása... És amin ledöbbentem, hogy az egész városban nem lehet már gumicsizmát kapni. Elkapkodták az összeset. Bezzeg a nyári szandálok és papucsok minden színben és fazonban ott sorakoznak a polcolokon. :(

Eső, eső...

Végre délutántól nem esik, és nagyon rövid időre, de legalább látni lehetett újra a kék eget pici foltokban. Hihetetlen, hogy már ennek is mennyire lehet örülni.

Sokat gondolok azokra, akiknek sokkal nagyobb károkat okoz az eső....

Nálunk legalább Janka élvezi az esőt, a nagy tócsákat, hogy végre sikerült ilyen pici gumicsizmát találnunk neki. :)

Az utcában lévő jázmin bokorról csak egy futó fotó, mert már ázott a gép is.

A tegnap furcsa és vicces látványa, ahogy Jankával tapossuk a vizet, és esőkabátban menetelünk - a szomszéd kislány (aki Jankával egykorú) apukája kezében, ernyő alatt, fehér harisnyában, fehér cipőben, rózsaszín szoknyában. Hát, kinek mit jelent a séta az esőben. :)))