Nem kell már a pelus :)))

Csak egy gyors bejegyzés, hogy megosszam az örömöm. Janka végra már szobatiszta lett, teljesen. Kb. 2 hete, a sok küszködés után, egyik napról a másikra csak bilibe megy minden, és már alváshoz se kell neki pelus. Még éjjel sem!! :)
Hú, nagyon örülök, és büszke is vagyok rá, mármint Jankára.

Pelus-bili?

Még egy problás kérdés merült fel mostanában. A bilizés.

Gondoltam én, hogy nem lesz egyszerű, de hogy ennyire... Már minden a feje tetején áll szegény Janka felében. Mióta meleg van, megpróbáltam itthon pelus helyett bugyit adni rá, és mondtam, hogy szóljon, ha kell pisilni. Nem vártam persze azonnali sikert, nem is idegeskedek, ha bepisil. Gondoltam, majd csak megszokja valahogy, meg rájön, nem jó, ha pisis.

Na, ebből csak a fele jött össze. Most ott tartunk, hogy nem akar a biliről hallani se (pedig sosem erőltettem), a bugyiban még elvan. De amit szeretne, hogy pelusban legyen, mert akkor nem lesz pisis, ha bepisil, de utána rögtön cseréljem ki. Mert ugye azt már tudja, hogy bepisilni nem jó. Elég furcsa kombinációja ez a dolgoknak.

Kicsit jobb

... Janka állapota. Már nem retteg a peluscserétől, kevésbé vörös a gombás rész, de azért még fáj neki és elég csúnya. De így legalább van remény, hogy mostmár javulni fog. Így már én is sokkal jobban érzem magam. Már varrtam is kicsit. Remélem holnap be tudom fejezni a következő táskát.

Az egész dologban az a vicces, hogy pelus nélkül kell legyen Janka minél többet a gyógyulás miatt. Már úgyis gondoltuk, hogy jó lenne megpróbálni a szobatisztaságra szoktatást. Ehhez még nyáron beszereztem bugyikat és bilit. Tehát megtettük az első lépést, csak úgy láttam, Janka nem áll rá készem. Szeptember elején már meg tudta mutatni mikor pisil. De mikor elkezdtük volna a szoktatást, jött a baleset a kezemmel, és örültem, hogy egyáltalán fel tudom öltöztetni, nem hogy hip-hop le-föl öltözni a pisilésnél. Utána bejött a hideg, és féltem, hogy megfázik. De most itt az alkalom és a lehetőség. A megfázástól/felfázástól még mindig félek, bár azért nincs hideg itthon, mégis más a nyár. Tegnap már majnem időben odaértünk egyszer a bilihez. De legalább időben szólt. Kezdtem örülni. Na de ma, alig vettük le a pelust, bepisilt. Átöltöztünk, 10 perc múlva megint pisis volt. És csak utána szólt, vagy még akkor sem. Így visszatért a pelus. Délután újra próba, de kb. ugyanez volt. Kezdem magam végleg mosómedvének érezni. Nem egyszerű, de azért nem adom fel. És van benne valami irtó vicces, ahogy ott áll szomorúan, ijedten a tócsa mellett. :)

Egy kép hétvégéről. Janka most kezd igazán szaladni, és nagyon élvezi.