Le vagyok törve...

... teljesen, mert szakad a hó. Még jó, hogy elolvad, de akkor is. Azt hittem mikor pár napja Natti írta, hogy náluk havazik, hogy itt a déli részen ilyen már nem lesz. És mégis. :( Hol a tavasz? Olyan, mint a mesében, hogy eltűnt a tavasztündér, és mindenki csak várja, de nem jön...

Egy kis tavasz a télben

Már elég rég várakozott kiszabva ez a szürke kord anyag, hogy táska legyen belőle. De nem tudtam eldönteni, hogy mivel lehetne feldobni. Volt egy csomó ötletem, csak valahogy egyik sem tűnt mégse az igazinak. Tegnap jutott eszembe, hogy szintén várakozik egy kis vidám, virágos, flitteres anyag a szekrényben. Összepárosítottam őket, és azt hiszem jó döntés volt. :) Már úgyis annyira unom ezt a színtelenséget, a napsütés hiányát és egyre inkább várom a tavaszt. Ez az anyag legalább egy kis vidámságot ad, ha ránézek. A kord pedig különösen puha, így a látvány és a tapintás is jól kiegészíti egymást. Kapott egy türkizzöld bélést, és már készen is van, a Meska boltomban várakozik.

Ma egész nap szakad a hó. Nagyon szeretem. Remélem még ki tudunk menni Jankával szánkózni, mert még épp a délutáni alvás állapotában van. Ma nincs itthon a férjem, csak a kis angyalkámmal vagyunk ketten. Ilyenkor mindig Jankával együtt lefekszem este, legkésőbb fél 9-kor. Valami jó is van az apanélküliségben. Máskor mindig úgy elszalad az idő, hogy általában éjfél felé fekszünk.