Ami még eszembe jut a pitypangról, egy kedves gyerekvers, amivel annak idején még versmondó verset is nyertem :).
Gazdag Erzsi: Őszi búcsúzás
Int a pitypang-bóbita,
s más vidékre száll.
s más vidékre száll.
Liba nézi, s bámulva
fél lábára áll.
"Hova, hova, bóbita?"
"Itt van már az ősz.
El kell mennem,
elkergete goromba csősz.
Isten veled, kis patak!
Beteg sárga rét!
Libák, lepkék, bogarak,
száraz margarét!"
"Isten veled, bóbita!"-
szól a lúd sután,
s bánatosan pislog a
bóbita után.
3 megjegyzés:
Nagyon szép a vers, köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Üdv: Ildikó
én is imádom a pitypangot :)
Örülök, hogy tetszik a vers, és hogy ti is szeretitek a pitypangot.
Megjegyzés küldése