Sokat készülődtem és terveztem, hogy szép legyen az ünnep. Ha nem is sikerült minden egészen úgy, ahogy terveztem, azért a végén minden rendben ment. :) Janka 2. karácsonya volt már. Tavaly már értett, érzett belőle valamit, de még csak leginkább a fények és a csomyagolópapír megcsócsálása jelentette neki a karácsonyt. Most már egész más volt. 24-én érezte a nagy készülődést, teljes izgalomban volt. Nem akart játszani sem, cak sürgött-forgött körülöttünk. Nem is tudott délután aludni, mégis este fél 10-ig simán kibírta nyűgösködés nélkül. Meg akartuk lepni a karácsonyfával, még alszik, de mivel ez nem jött össze, vele együtt díszítettük a fát. Nagy élmény volt. Ő adogatta a díszeket, és nagyon élvezte. Valami csodálatos, varázslatos, megilletődött kifejezés ült egész este az arcán. Az első ajándékokat félve bontotta, de utána már agyon belejött. Minden ajándéknak nagy sikere volt szerencsére. (Pedig pizsamát is kapott, amitől kicsit olyannak éreztem magam, mint a nagymamám régen. Utáltam pizsamát és törölközőt kapni. De jó, hogy ezt Janka nem így érezte.)Az ajándékozás Anyáéknál folytatódott. Akkora sikere volt a játék babakocsinak, hogy a többi ajándékot már ki sem akarta bontani. :) Együtt is vacsoráztunk. Nálunk ilyenkor mindig halászlé, túróstészta és rántotthal-sültkrumpli-saláta van.
Az evés előtti imánál Janka már el tudja kezdeni a keresztvetést és a végén összekulcsolja a kezét. Magától csinálja, nem tanítottuk direkt. Olyan kis aranyos.
Ez pedig már a lefekvés előtti stádium, mikor hulla fáradtan még mindig elbűvölve nézte a karácsonyfát. Azóta is legjobb szórakozása, hogy átrendezi a díszeket a fán. :)
Ma volt először majdnem rendes hétköznap nálunk, eddig még szinte nem is ültem le a számítógép elé. De így utólag is jó olvasni a sok kedves blogos ismerős karácsonyáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése