2010. november 17., szerda

Nem tudom

.. ti mit gondoltok a játszóházakról, meg ilyesmikről. Ma kicsit meglepődtem, hogy a mozgásfejlesztő játszóház abból állt, hogy kb. 1 órán keresztül lehetett a gyerkőcöknek játszani játékokkal, mászkálni kis lépcsőkön, látrán és mászókán, és kb. negyed-fél óra éneklős-mozgásos foglalkozás zárta. Nem mondom, hogy rossz volt, sőt, Janka nagyon élvezte, és amit csinált a vezetője, az is tetszett. Csak másra számítottam, kicsit többre. De lehet, hogy csak én vagyok ilyen, vagy túl sokat várok.
Ami a másik, hogy az jutott eszembe, hogy ennyi idő alatt kb. 10 gyerektől annyi pénz jött össze, mintha én kb. 2-3 táskát adtam volna el. És akkor ez még az olcsóbbik változat volt, mert vannak sokkal drágábbak. Tudom, hogy nekik is van terembérlet, meg egyéb más költségek, de akkor is elgondolkoztató, hogy mennyit ér a munkám/munkánk. Bár lehet, hogy ezt így nem lehet összehasonlítani...

2010. november 15., hétfő

Anyás-apás

Talán nálatok is van olyan, hogy a gyerek anyás vagy apás. Biztosan sokminden befolyásolja ezt, de igazán még nem jöttem rá, hogy mikor min múlik, a mértékére meg pláne.

Nálunk eddig Janka nagyon anyás volt, vagyis inkább azt mondanám, hogy csak anya volt, és a többiek utána. Általában mindenki meglepődött, akinek meséltem, hogy anya nélkül sehova, senkivel, soha. Ez pár hónapja változik, és nagyon örülök neki, mert csak úgy, magától. Nem azért, mert nekem terhes lett volna, hanem azért, mert sokkal nyitottabb lett és barátságosabb mások felé is, és bátrabb.

Viszont ami nagyon különös, hogy kb. egy hónapja meg iszonyú apás lett. Ez a másik véglet. Csak apa, apa, apa. Várta haza, sírt, ha már később jött haza, mint gondolta. Velem már nem akart jönni sehova. Ennek is örültem, mert végre apa is szeretgetve és foglalkoztatva volt, de azért hiányzott az én bújós, anyás kislányom.

Szerencsére most úgy néz ki, hogy beállt középútra ez a dolog, ami azt hiszem a legjobb mindenkinek. De nem tudom, hogy mikr változik újra,, vagy mi befolyásolja az elszakadást. De egyre inkább azt veszem észre magammon, hogy nekem legalább annyira szükségem van rá, mint neki rám. És elképzelni sem tudom milyen lesz, ha már nem lehetünk egész nap együtt.

2010. november 13., szombat

Nyakmelegítő

Még nem is mutattam a nyakmelegítőmet, amit a horgolós játékra készítettem. Kicsitféltem, hogy nem kapok egy szavazatot sem, de mégis, nem is keveset, úgyhogy nagyon örültem. :)

Ez az első nyakmelegítőm. Részben saját minta alapján készült. Ebben a vicces az, hogykinéztem netről egy mintát, és kértem a férjem, hogy nyomtassa ki - úgy jobban szeretem nézegetni és praktikusabb is. Mivel fotó volt, elég homályosra sikerült a nyomtatás. Megnéztem a mintát, számoltam a szemeket, és ez lett belőle. Több napra rá jutott eszembe meegnézni gépen az eredeti mintát, és rájöttem, hogy teljesen más, mint az enyém. :))) De azért így is tetszik.




2010. november 10., szerda

Horgolás

...horgolás, horgolás. Kedvem is van hozzá, szeretem is, és szükség is van pár dologra a családban (is).
A másik apropója a dolognak, hogy elromlott a varrógépem. Kb. mintha a fél kezemet nem tudnám használni. Na jó, azért ez kissé túlzás, de nagyon hiányzik, és csak reménykedek, hogy mielőbb helyre tudják hozni. Addig meg szabok és horgolok és takarítok és vasalok. Ez az utóbbi kettő úgyis nagy elmaradásban van, így legalább javul a helyzet. Hát, minden rosszban van valami jó.

Itt egy sapi, ami megint nem túl különleges, de azért szeretem. Ajándék lett. Ami mégis különlegessé teszi, az a bambusz fonal, a különleges színe és persze a gyurma gombok, Yooleetól.

Játék horgoló és kötőtűkért

Játék Gabellánál. Ezt nem lehet kihagyni, nézzetek be hozzá. :)

2010. november 5., péntek

Valami új :)

Végre elkészültem azzal a számomra új dologgal, amit már a múltkor beharangoztam. :) Jaj, mostanában elég lassan haladok. Több napig terveztem a szbásmintát (ha nem is látszik rajta), kiszabta, másnap összeállítottam, megvarrtam, de este lett kész, így nem tudtam fotózni. Mikor tudtam volna, elromlott a fényképezőnk. Így most kölcsön géppel, de itt vannak a képek.

Ó, és hogy mi is ez, egy övtáska. :) De talán a kép lapján is rá lehet jönni (remélem) :)) . Próbáltam valmi olyat kitalálni, mailyet még nem nagyon láttam, bár sosincs új anap alatt. Kordbársony kívül, pamut belül. És csatos - rájöttem, hogy szeretem a csatokat, szerintem praktikus is. Laposan kicsinek tűnik, de nagyon jól tömhető, persze egy övtáskához képest. Ami még kicsit furcsának tűnhet, hogy nem egyszerűen lehajtós a teteje, hanem a belső oldala is lehajlik, csak az rövidebb, hogy szebben mutasson. Ez azért van, mert így nem tud kipotyogni belőle semmi, és ki sem tudnak belőle venni semmit, mégsem kell egy plusz ciprázozással vacakolni a bezárásánál. A cipzárokat amúgy se nagyon szeretem, bár azt hiszem ezzel a többség nem így van (nem a varrás miatt, hanem a használatban).
A díszítés még alakulóban, mert annyi ötletem van, és még több a fejemben, hogy nem tudtam dönteni. Yoolee gombjaival nekem nagyon tetszik.








Mit szóltok hozzá? Csak őszintén ;)

2010. október 31., vasárnap

Végletek

Azt hiszem elég végletes vagyok általában, de mostanában meg pláne.Ez látszik a munkámon is. Mostanában szinte csak varrtam, és a fonalak ott vártak a sorukra az asztalom mellett. A héten meg szinte csak horgoltam, a varrás lett teljesen elhanyagolva. Na, de most miután észbekaptam, igyekszem változtatni a dolgokon. :) Kicsi ez is, kicsi az is.
Ó, csak haladnék kicsit gyorsabban - főleg a horgolással. Rengeteg családi megrendelésem van, aminek külön örülök, mert egyes családtagjaim eddig nem igazán örültek a saját készítésű dolgaimnak (nem az ő stílusuk), és most tudtam olyat mutatni, ami tetszett nekik. :)) Várnak sapkák, sálak, kesztyűk, és még egy pár dolog.
Azért, hogy a varrás felé is megtegyem az újrakezdő lépést, kiszabtam 4 cipőt, amilyet eddig még nem készítettem. Úgyhogy már várom, hogy készen lássam őket. Ó, és dolgozok valamin, amilyet még nem készítettem. Többet nem is mondok, mert ha nem sikerül, akkor jobb hallgatni az egészről :), de bízom benne, hogy menni fog.

Elkészülni csak nyakmelegítőkkel készültem el. Egyet nem mutathatok, mert az a horgo-blogos játékon indult (ha van kedvetek, nézzétek meg a blogon a sok remek nyakmelegítőt), a másikat viszont mutathatom. Ez Jankáé lett, a pihe-puha fonalakból.

2010. október 27., szerda

Könyvtár

Jankával elkezdtünk könyvtárba járni. Nagyon élvezi, és én is. Örülök, hogy szeret a könyvek között válogatni, keresi, hogy mi tetszik neki, és szeret csak ott nézelődni is. Talán a légkör teszi.
A jobbnál-jobb könyvek mellett vannak mese dvd-k is. Az aktuális kedvenc most a kisvakond. Van sok mese, amit szeret, és már ezerszer láttuk őket, de így lekötni még egyik sem kötötte le. Már előre tudja, hogy mi fog következni, és mutogat, kommentálja a történéseket. Annyira aranyos ilyenkor. :)

Remélem, hogy a könyvek iránti érdeklődés megmarad később is, és vonzani fogja majd az olvasás is.

2010. október 25., hétfő

Fonalak Violinitől

Nagyon szeretem Violini blogját, a Zelnicét, és az alkotásait. Mind igazán különleges és egyedi, és valahogy közel állnak hozzám. De azt hiszem nem is kell nagyon bemutatnom, mert a legtöbben ismeritek. :)

Szóval a sok szépség mellett a fonalai különös erővel hatottak rám, és nem is bírtam ellenállni nekik. Így kértem egy Avokádó és egy Lila ólom színűt. A leírás és a kép alapján is valami gyönyörű és puha fonalra számítottam, de kézbe véve még sokkal-sokkal szebbek és puhábbak. Sőt, olyan, mint a selyem, és tényleg egyáltalán nem szúr, csak simogat. Mostmár csak az a bajom, hogy úgy megszerettem őket, hogy valami nagyon szépet szeretnék belőlük - ami nálam azt jelenti, hogy annyit gondolkozok, hogy biztosan egy darabig még csak nézegetni fogom őket. :))

2010. október 24., vasárnap

Sapkák

Még régebben mutattam a gyönyörűséges fonalat, amit Piszkétől kaptam. Sokáig csak nézegettem, mert valami különlegeset akartam belőle készíteni. És mindig ott volt bennem, hogy Karina azt mondta, azt nem érdemes elaprózni. Igaza volt, mégsem sikerült. Valami különlegesebb, szebb biztosan jobban mutatna, de hát ha nekem a sapka jelenti most a legnagyobb örömet és a leghasznosabbat, miért készítettem volna belőle kendőt (amit eredetileg terveztem), mikor úgysem hordtam volna.

Így született meg ez a teljesen egyszerű sapi, ami pont nekem való. Egyszerű, de mégis nagyon különleges, éppen a fonal miatt. Nagy öröm volt készíteni. Már értem, mit jelent az igazi öröm, amit egy fonal adhat. :) Ó, és hogy a képen két sapka van? Hát igen... Eredetileg nyakmelegító lett volna még belőle, de ha az ember mellett napokon keresztül ott áll valaki, aki nagy szemeket mereszt, és mutogatja, hogy ilyet kér ő is, akkor hogy is lehetett volna belőle nyakmelegítő. Persze, hogy mégegy sapka lett, Jankának is. De hordja, büszkén.


És egy kép rólunk, csak úgy, mert már régen volt. Janka épp óriás alvóbabát játszott. :))