2010. április 1., csütörtök

Életképek

Gondoltam mutatok pár képet, amik a héten készültek, csak úgy. Mostanában erről szólnak a napjaink. :)

Órákat töltünk el a homokózóban. Janka nagyon élvezi, és legalább levegőn vagyunk ebben a jó időben. Emellett végre gyerektársaságunk is van.


Elkezdett rajzolni, aminek nagyon örülök. Bár elég sajátos a ceruzafogása- szájjal és kézzel együtt. Hogy hogy jut ilyen eszébe? :)

Önfeledt nevetés.

Egyik reggel kerestem Jankát, hogy merre fekszik. Hát, derékszögben, lábujjhegyen állva aludt az ágy végében. Gondolom le akart mászni, és menet közben elaludt.

Néha van segítségem varrásnál is. Közben a frász tör, hogy a tűhöz nyúl, dehát ő mindig mindenben segíteni akar. (Háttérben a felhasználásra váró anyaghalmazom.)


Készülnek a blokkjaim a közös takaróhoz... (élőben sokkal szebb színei vannak)

8 megjegyzés:

Monika írta...

Tüneményes fotók és fotóalanyok.:))))

kinga írta...

jajjj az alvós kép nagyon vicces :) milyen édes!!

krisz írta...

Nagyon tetszenek a képek!!!!!Annyira kis édes ez a lány!!!Nekem is az alvós az egyik kedvencem,a másik meg ahol ketten varrtok.

Móni írta...

De jó képek :))). Nagyon aranyos kislányod van! A ceruzafogása (falása) naggyon jó :DDD. Én ritkán varrok, de Nórának is fel kell másznia az ölembe. Még kisebb volt, és nagyon ki szerette volna nyitni az orsótartó ajtaját, mire én azt találtam mondani, hogy ott lakik a cérnaadogató manó, és nem szereti, ha kinyitjuk az ajtót :DDD. Mit szólsz, tudtam varrni?

Macus írta...

Ezek a kis csajszik segítősek nagyon. Viki is. Az alvásos kép nagyon jó. Nálunk is volt már hasonló eset, csak nincs róla kép.

Belinda írta...

Nagyon helyes ellesett pillanatok, aranyos nagyon a kishölgy. Ez az L-ben alvás érdekes kísérlet, ki mondta, hogy csak - ben lehet?:)

toritextil írta...

tüüüneméééény :D a kis művész meg az alvós nálam is favorit, és jó, hogy a varróson Te is látszol :)

Jandó írta...

Köszönjk.Jó, hogy kis mosolyt csaltak a képek az arcotokra.:)Ezek a kis angyalkák igazán tüneményesek tudnak lenni.
Móni, hát, úgy sejtem nem a várt hatást érte el a manós mese, inkább épp ellenkezőleg. :)