Még egy biciklis táska

Készült még egy biciklis táska. Bár nem akartam még egy ilyen mintásat, de elég nagy volt az érdeklődés iránta, és a férjemnek is nagyon tetszett, így maradt mégis ez. De ugyanolyat sosem készítek semmiből -nem akarok, és azt hiszem nem is nagyon tudok- így kicsit változtattam a méreten (kb. dupla akkora, mint az előző), a minta színén. Már megtalálható a Meska boltomban. Kíváncsi vagyok, lesz-e gazdája.

Hú, mire oda jutottam, hogy befejeztem a bejegyzést, már meg is vették. :) Úgy tudok ilyenkor örülni.

Kicsit jobb

... Janka állapota. Már nem retteg a peluscserétől, kevésbé vörös a gombás rész, de azért még fáj neki és elég csúnya. De így legalább van remény, hogy mostmár javulni fog. Így már én is sokkal jobban érzem magam. Már varrtam is kicsit. Remélem holnap be tudom fejezni a következő táskát.

Az egész dologban az a vicces, hogy pelus nélkül kell legyen Janka minél többet a gyógyulás miatt. Már úgyis gondoltuk, hogy jó lenne megpróbálni a szobatisztaságra szoktatást. Ehhez még nyáron beszereztem bugyikat és bilit. Tehát megtettük az első lépést, csak úgy láttam, Janka nem áll rá készem. Szeptember elején már meg tudta mutatni mikor pisil. De mikor elkezdtük volna a szoktatást, jött a baleset a kezemmel, és örültem, hogy egyáltalán fel tudom öltöztetni, nem hogy hip-hop le-föl öltözni a pisilésnél. Utána bejött a hideg, és féltem, hogy megfázik. De most itt az alkalom és a lehetőség. A megfázástól/felfázástól még mindig félek, bár azért nincs hideg itthon, mégis más a nyár. Tegnap már majnem időben odaértünk egyszer a bilihez. De legalább időben szólt. Kezdtem örülni. Na de ma, alig vettük le a pelust, bepisilt. Átöltöztünk, 10 perc múlva megint pisis volt. És csak utána szólt, vagy még akkor sem. Így visszatért a pelus. Délután újra próba, de kb. ugyanez volt. Kezdem magam végleg mosómedvének érezni. Nem egyszerű, de azért nem adom fel. És van benne valami irtó vicces, ahogy ott áll szomorúan, ijedten a tócsa mellett. :)

Egy kép hétvégéről. Janka most kezd igazán szaladni, és nagyon élvezi.

Szörnyen viseljük...

... ha Janka beteg. Mindenki aggódik érte, én meg szinte teljesen egyet érzek vele, és a lelkem fáj, ahogy az ő kis teste. Bár ő ilyenkor is igyekszik a lehető legjobb formáját hozni, tudom, hogy nincs jól. Most nem egy "szokványos" betegsége van, bár azok is nagyon rosszak, hanem a punója begombásodott (candida). Szörnyen néz ki. Már több mint egy hete ilyen. Kaptunk rá kenőcsöt, de nem látszott eddig javulás. Tegnap este már kezdtem örülni, hogy a vörös szín néhol átment rózsaszínbe. De alig aludt el egy órája, felsírt, azzal a fájdalmas sírással. Először nem tudtuk mi lehet a baj, de mikor leszedtem a pelust, láttuk, hogy a gonmásodás sokkal rosszabb, mint eddig. Szinte egész éjjel alig aludt, meg rúgott a fájdalomtól, és tépte magát. Hajnalban aztán mentünk az ügyeletre. Most kaptunk 3 új kenőcsöt. Ha így napközben szórakoztatjuk, még elég jól elvan, de minden pelusozás kész rémálom. Ti már hallottatok hasonlót? Annyira sajnálom szegényt. És a legrosszabb, hogy nemigen tudok többet segíteni rajta.
Ja, és az mi még "jó", hogy felhívtam a doktornőnket, hogy rosszabodott Janka állapota, de csak az asszisztensnővel beszéltem, akinek az volt erre az egyetlen reakciója, hogy milyen új gyógyszert írtak fel. Kicsit másra számítottam... .
Most marad az ima, és a bizalom, hogy az új kenőcsök végre használnak valamit.

PIF játék

Jelentkeztem egy játékra Lovizer Virágnál!!! Egy éven belül meglepit kapok tőle. Ha pedig Te is játszani szeretnél, írj. Az első három jelentkező fog tőlem ajándékot kapni. Az első három játékosnak nincs más dolga, mint föltenni blogjába ezt a képet, és játékot hirdetni, ahol aztán ő fog ajándékozni 365 napon belül. Elég hosszú idő, így biztosan tudom tartani a határidőt. :) De azért igyekezni fogok.

Szerintem ez olyan izgi. Úgy örülök, hogy még belefértem Virágnál az első 3 jelentkezőbe. Már nagyon kíváncsi vagyok az ajándékra, hiszen Virág olyan szép dolgokat készít. Majd én is igyekezni fogok, és kíváncsian várom, hogyki lesz a megajándékozottam.

Táska biciklivel

Hm, az előző bejegyzést/em csak most vettem észre. Jót mosolyogtam, mert a férjem írta :). Kíváncsi volt, mikor veszem észre. Amúgy ő teljesen olyan, amit/ahogy írt.

Visszatérve a mostani bejegyzés címéhez - a héten varrtam egy táskát, főleg biciklizni szerető fiúkra vagy akár lányokra gondolva. Már megtalálható Meskán is. A vicces az, hogy az ötlet egy régebbi meskás kérésből indult, és tegnap találtam egy direkt biciklis dolgokat kereső kérést is. Sőt, még Kingánál is megszületett egy kerékpáros fülbevaló. :)

Sajnos a képek nem sikerültek túl jól a fényhiány miatt. De azt hiszem ilyen borongós időben nem is számíthatok másra.

Ja igen, és majdnem elfelejtettem mutatni a Kingának készített filc dolgokat, amiket múltkor elfelejtettem fotózni. Még jó, hogy Ő volt olyan kedves, és megtette utólag.

Végül, de nem utolsósorban mondanám, hogy Vikinél - toritextil játék van, és nagyon jó dolgokat lehet nyerni (játszani még kedd estig lehet)!

Mikor a blogszerkesztő nyitva marad...

Jando-ból a Jan lennék. Távol áll tőlem a blogvezetés, annál közelebb az autó, így rövid leszek. Janka alszik, az anyukája is... így maradt nyitva a blogszerkesztő.
Egyszer, még az elején arra kért a drága párom, hogy javítsam ki a stilisztikai hibákat a bejegyzéseiben. Elolvastam, de aztán semmit sem javítottam, mert az már nem ő lenne.
Igazán nem tudom mit irhatnék, mint férj, mint édesapa (Jankapuka). Talány annyit, hogy szeretni oly egyszerű és nagyszerű, de mégis, jól szeretni nagy feladat.
Tegnap óta a kislányom Janka, ha azt mondom neki: - Hogy szereted apát?... akkor átfonja két karjával a nyakam és arcát az arcomhoz simítja. Eddig ez csak páromnak és a Buksi kutyusnak járt... most már nekem is. Most már érzem, s nem csak tudom, hogy a kislányom viszontszeret.
Hát ezért érdemes jól szeretni.
Megyek, ébresztem a párom, mert Jankaaltatás után mindig elszunyókál egy kicsit ...

Házimunkák másként

Nem mondhatom, hogy a házimunkák valamikor is a kedvenceim lettek volna (bár ezzel talán más is így van). De azért volt amit jobban szerettem, volt amit utáltam, pl. "szerettem" vasalni, és az ágyhúzás gondolatától is rosszul lettem.

Mióta Janka megvan, egyre inkább változik a sorrend. Hogy már egyre nagyobb, jobban tudok mellette minden házimunkával haladni, és szinte mind új fényben tűnik fel. Mostanában az ágyhúzás lett a kedvenc, mert rengeteget lehet közben mókázni. Bújócskázunk a huzatok alatt, Janka szedi össze a kihullott tollakat - amit persze nagyon élvez-, rámászik a paplanra, hogy megtaláljuk a csücskét és ütögeti ő is a párnákat. Így vicces az egész, még Janka jól is szórakozik, este pedig külön öröm lefeküdni. Mosogatásnál jót lehet pancsolni, vagy amég mosogatok, ő játszik a műanyag dobozokkal. Új kedvence a söprés. Tartja nekem a lapátot, nekem meg rá kell söpörni a morzsákat, ... . A veszélyesebb, mikor szerepcsere van, mert a hosszú nyéllel lever minden útjában levő dolgot, ha nem figyelek oda. Hála a söprés mániának, hetek óta nincs egy porszemünk se az előszobában és a konyhában.

Viszont a vasalást inkább alvásidőre hagyom, mert állandóan a vasalódeszka alatt bujkál, vagy ha sikerül róla lebeszélnem, néha oda lopakodik, és múltkor is majdnem lerántotta a vasalót.

Lassan rájövök, hogy mindenben lehet valami játékot látni. A munka is halad, és még élvezhetőbb is. :)

Pici hátizsák

A héten elkészítettem első hátizsákomat. Nem volt olyan egyszerű, mint gondoltam, bár így utólag nem is tűnik annyira bonyolultnak. De az először készített dolgoknál mindig csomót bénázok. Erre mondják, hogy a buta a saját hibájából tanul :) (de legalább tanul).

A háizsák Jankáé lett.(Ezért lett pici, 26x28 cm.) Talán még kicsit korai neki, bár mostanában előszeretetel vette fel az enyémet, és járkált vele fel-alá a lakásban. Innen is jött az ötlet. Így legalább van mibe pakolja a játékait, mert újabban ez a kedvenc időtöltése.

Volt is öröm, mikor végre elkészültem vele, és megkapta. Nagyon tetszettek neki a rajta levő madárkák, még meg is simogatta őket. Ennek külön örültem, mert egy csomó idő ráment a varrásukra. Meg is fogadtam, hogy egyhamar nem varrok applikációt kézzel.

Színváltás

Próbáltam a blog színét kicsit megváltoztatni. Talán így jobban tükröz engem. Bár a színválaszték sajnos nem egészen olyan, mint amilyet eredetileg elképzeltem. Jó így? Olvasható?

Sünis csat

Végre dolgozni is tudtam kicsit a sok házimunka mellett, amit pótolnom kell. Sikerült elkészítenem a Kingával való csere-bere során még elmaradt dinnyés igazolványtokot, és még egy kis meglepit. Sajnos elfelejtettem fotózni a nagy igyekezetben, de megkértem Kingát, ha le tudja őket fotózni, majd küldje el (akkor itt is meg tudom mutatni).

Közben készítettem egy sünis csit-csatot, szintén filcből. Már a Meskán. Mostanában sok gyerekeknek való dolgon töröm a fejem, mert Janka egyre nagyobb, így látom mire lesz majd szükségünk. A csat is így jutott eszembe, hogy már nem vágjuk le a haját, lehet nemsokára csatozni. Biztos kicsit lányosabb kinézete lesz tőle :).

Öröm!!!!!!!!!

Öröm és boldogság! Pénteken levették a kezemről a sínt. Még eléggé fájt az összes ujjam, a csuklóm, és alig tudtam őket mozgatni, de akkor is már örültem, hogy szabaddá vált a kezem. Azóta már minden sokkal jobb (bár még nem tökéletes).
Végre tudunk rendesen jönni-menni, autóval, bicajjal, babakocsival, és nem vagyunk a rövidke sétákhoz kötve. Annyira élvezem, és Janka is. Még a házimunka is öröm! Mondjuk van is mit pótolni.

Ha lassan és kicsit nehézkesen is, de már tudok varrni! Csak időm legyen végre rá.
Most tudom igazán értékelni, mit jelent ha mindkét kéz egészséges, és mindent meg tudok csinálni vele. Máskor olyan természetes volt mindez.
Így tehát ismét munkára fel! :)

Ősz a Dunán

Azt hiszem, a víz mellett élő emberek életének része a folyó/tó ..., a természet szeretete. Legalábbis mi így vagyunk ezzel. A Duna, a Sugó mindig vonz, és minden évszakban a maga szépségét nyújtja. A léleknek pedig egy külön részéhez tartozik mindez.

Méz, citrom és tea

Avagy mivel tegyük kellemesebbé, melegebbé a lassan elérkező hűvös napokat. Nálunk mindenki szeret teázni, még nyáron is, de ilyenkor még jobb. Nekem olyan meghitt hangulatot is varázsol egy gőzölgő tea. Mézzel meg egészségesebb és a köhögésre is jó. És ahogy csurog az aranysága méz... . A férjem még a kávét is mézzel issza, ami nekem azért kicsit furcsa és idegen. De ő csak így szereti.

Ámbár nálunk a teázás, kávézás nem csak ezt jelenti, hanem a mindennapjainkat, mert az én drága férjem ezzel foglalkozik. Egy kis cégnél dolgozik, ahol nagy ötletek születnek. Ilyen pl. a méz, citromlé újfajta csomagolásban és szerintem gyönyörű dobozban, jó minőségű szálas teák. A legújabb dolog pedig a mézpótló. Most hallottam róla először, de úgy tűnik sok igény van rá.

Így tehát férjem az üzembeni munka mellett járja az ország egy elég nagy részét (Pécs-Szeged-Hódmezővásárhely-Békéscsaba-Kecskemét-Szolnok...), és igyekszik népszerűsíteni és eladni a termékeiket. Mi pedig mindig izgulunk, hogy hány dobozzal adott el.

Eddig bajban volt a termékmintákkal, hogy miben vigye. Mert ugye zsebből előhúzva nem mutat a legjobban. Erre találtunk ki egy bemutató dobozt. Valami gombosdoboz féle lehet alapból. A rekeszei pont megfelelő méretűek és üveglap van a tetején. Azt hiszem ez kb. annyit dob a dolgon, mint a kézműves termékeknél egy szép csomagolás a nejlonzacskóval szemben. Próbáltam fotózni, de az üveg miatt sajnos nem lett túl jó.

Ha érdekel valakit, meg tudja nézni itt a honlapjukat (ami szerintem ritka igényes) http://www.melliculum.hu/ , és az is kikereshető, hogy az adott településen melyik kávézóban/teázóban adnak ilyen mézet.