Végletek

Azt hiszem elég végletes vagyok általában, de mostanában meg pláne.Ez látszik a munkámon is. Mostanában szinte csak varrtam, és a fonalak ott vártak a sorukra az asztalom mellett. A héten meg szinte csak horgoltam, a varrás lett teljesen elhanyagolva. Na, de most miután észbekaptam, igyekszem változtatni a dolgokon. :) Kicsi ez is, kicsi az is.
Ó, csak haladnék kicsit gyorsabban - főleg a horgolással. Rengeteg családi megrendelésem van, aminek külön örülök, mert egyes családtagjaim eddig nem igazán örültek a saját készítésű dolgaimnak (nem az ő stílusuk), és most tudtam olyat mutatni, ami tetszett nekik. :)) Várnak sapkák, sálak, kesztyűk, és még egy pár dolog.
Azért, hogy a varrás felé is megtegyem az újrakezdő lépést, kiszabtam 4 cipőt, amilyet eddig még nem készítettem. Úgyhogy már várom, hogy készen lássam őket. Ó, és dolgozok valamin, amilyet még nem készítettem. Többet nem is mondok, mert ha nem sikerül, akkor jobb hallgatni az egészről :), de bízom benne, hogy menni fog.

Elkészülni csak nyakmelegítőkkel készültem el. Egyet nem mutathatok, mert az a horgo-blogos játékon indult (ha van kedvetek, nézzétek meg a blogon a sok remek nyakmelegítőt), a másikat viszont mutathatom. Ez Jankáé lett, a pihe-puha fonalakból.

Könyvtár

Jankával elkezdtünk könyvtárba járni. Nagyon élvezi, és én is. Örülök, hogy szeret a könyvek között válogatni, keresi, hogy mi tetszik neki, és szeret csak ott nézelődni is. Talán a légkör teszi.
A jobbnál-jobb könyvek mellett vannak mese dvd-k is. Az aktuális kedvenc most a kisvakond. Van sok mese, amit szeret, és már ezerszer láttuk őket, de így lekötni még egyik sem kötötte le. Már előre tudja, hogy mi fog következni, és mutogat, kommentálja a történéseket. Annyira aranyos ilyenkor. :)

Remélem, hogy a könyvek iránti érdeklődés megmarad később is, és vonzani fogja majd az olvasás is.

Fonalak Violinitől

Nagyon szeretem Violini blogját, a Zelnicét, és az alkotásait. Mind igazán különleges és egyedi, és valahogy közel állnak hozzám. De azt hiszem nem is kell nagyon bemutatnom, mert a legtöbben ismeritek. :)

Szóval a sok szépség mellett a fonalai különös erővel hatottak rám, és nem is bírtam ellenállni nekik. Így kértem egy Avokádó és egy Lila ólom színűt. A leírás és a kép alapján is valami gyönyörű és puha fonalra számítottam, de kézbe véve még sokkal-sokkal szebbek és puhábbak. Sőt, olyan, mint a selyem, és tényleg egyáltalán nem szúr, csak simogat. Mostmár csak az a bajom, hogy úgy megszerettem őket, hogy valami nagyon szépet szeretnék belőlük - ami nálam azt jelenti, hogy annyit gondolkozok, hogy biztosan egy darabig még csak nézegetni fogom őket. :))

Sapkák

Még régebben mutattam a gyönyörűséges fonalat, amit Piszkétől kaptam. Sokáig csak nézegettem, mert valami különlegeset akartam belőle készíteni. És mindig ott volt bennem, hogy Karina azt mondta, azt nem érdemes elaprózni. Igaza volt, mégsem sikerült. Valami különlegesebb, szebb biztosan jobban mutatna, de hát ha nekem a sapka jelenti most a legnagyobb örömet és a leghasznosabbat, miért készítettem volna belőle kendőt (amit eredetileg terveztem), mikor úgysem hordtam volna.

Így született meg ez a teljesen egyszerű sapi, ami pont nekem való. Egyszerű, de mégis nagyon különleges, éppen a fonal miatt. Nagy öröm volt készíteni. Már értem, mit jelent az igazi öröm, amit egy fonal adhat. :) Ó, és hogy a képen két sapka van? Hát igen... Eredetileg nyakmelegító lett volna még belőle, de ha az ember mellett napokon keresztül ott áll valaki, aki nagy szemeket mereszt, és mutogatja, hogy ilyet kér ő is, akkor hogy is lehetett volna belőle nyakmelegítő. Persze, hogy mégegy sapka lett, Jankának is. De hordja, büszkén.

És egy kép rólunk, csak úgy, mert már régen volt. Janka épp óriás alvóbabát játszott. :))

Medál Vesztl Fannitól

Ezt a gyönyörű medált nyertem Fanni játékán. :) Énválaszthattam, hogy az 5-ből melyiket szeretném. Elég bajban voltam, mert mind nagyon tetszett, de hát a zöld mégiscsak győzött. Nagyon köszönöm, igazán örülök neki.

Nézzetek be Fannihoz (mindkét blogjára érdemes), mert gyönyörű dolgokat készít.

8 szem közt

Rajtakaptam a békákat, ahogy beszélgetnek egymást közt. Épp azt újságolta az egyik, hogy ő egy kisfiúhoz költözik hamarosan, akinek most született kistestvére, így biztosan nem fog ott sem unatkozni. :)

Csit-csat és katica

Eddig ez a gomb-levél-csit-csat variáció nem is jutott eszünkbe, de hála egy megrendelésnek, lett ilyen is. Nekem tetszik. Amúgy is szeretek Yooleeval együtt dolgozni, és nagyon szeretem a katicás gombjait, és persze a többit is. Így még inkább öröm volt készíteni őket. :)

A csatra ragasztottam és varrtam is a gombot és a levelet is, mert a csit-csat természete olyan, hogy elég könnyen leesik róla minden. Remélem, így azért kifogtam rajta.

Ó, és a fejemben/fejünkben kavarognak újabb gombos-horgolós dolgok. Bízom benne, hogy hamarosan mutatni is tudok már valamit.

Muszáj leírnom, hogy végre találkoztunk személyesen is Julival és a kislányával. :))) Igazán örültem neki. Mindketten nagyon-nagyon aranyosak és kedvesek, méginkább, mint képzeltem. Akárhogy is net, azért mindig meg kell jegyeznem, hogy a személyes találkozások egész mások.

Praktikus?

Egy anyuka kérésére készült ez a kiscipő a kislányának. Eredetileg piros pöttyöset kértek volna, de módosították drappra, mert hát van egy kisfia is, és az úgy sokkal praktikusabb, ha később a fiú is tudja hordani a drappot. A bélés vigasztalásként lett halvány rózsaszín (mert ugye az fiúnál is elmegy, mert úgyse nagyon látszik), és kapott egy kis halvány rózsaszín masnit. Kézzel varrtam rá, hogy később le lehessen szedni.

Eléggé féltem tőle, hogy hogy is fog kinézni. Első hallásra meglehetősen bénának tűnt, de a végeredmény mégis tetszik. Azt hiszem ez a halvány rózsaszínnek köszönhető. :) Ó, és szerencsére az új tulajdonosai is meg voltak elégedve vele.

És hogy az ilyenfajta gondolkodás praktikus-e, azt nem tudom. Nekem eszembe se jutott volna erre gondolni. Mindenestre az biztos, hogy előrelátó, mert a 2 gyerek között legalább 3 év korkülönbség van.

Zöldek

Gondoltam megmutatom így együtt is őket. Banán, borsó, keki - és mind zöld :) Nekem ez igazi szín terápia.

Eprek

Most ez lett az egyik kedvencem. Már anyagként is nagyon tetszett, de így ezzel a bélés párosítással még inkább. (Csak sajnos szörnyű képeket tudtam készíteni róla.) Ami még jó benne, hogy nagyon puha, vastag flanel.Már ez is egy kislány lábát melegíti. :)

Na jó, majd mostmár igyekszem mást is mutatni a cipőkön kívül. :) Csak hát megszerettem őket, és amellett kicsit el vagyok maradva a fotózással. A helyzet viszont most sem javul. mert holnaptól elutazunk.